Kovácsoltvas kapuk, kerítések, korlátok, dísztárgyak

A kilencvenes években nagy divatja volt a Budapestről való kiköltözésnek. Egy lakótelepi lakás árából az agglomerációban kisebb családi házhoz lehetett hozzájutni. Igen ám, de aki ahhoz volt szokva, hogy a közös képviselő elintéz mindent, bizony egy elromlott kazán megjavíttatása vagy a téli hólapátolás is problémát jelentett.

Arról nem is beszélve, hogy a reggeli és délutáni dugóban sokkal több időt töltöttek az autóban, mint a kiköltözés előtt. Könnyen megközelíthető távolságban se mozi, se színház, komoly logisztikát igényelt minden kulturális eseményen való részvétel. És megindult a visszavándorlás a városba.

Persze egy vidéki háznak romantikus bája van. Felújítandó régi parasztházakat most is lehet vásárolni potom összegért, azonban arra figyelnünk kell, hogy a ház stílusához illő módon újítsuk fel és rendezzük be.

A vidéki ház középpontjában mindig a nagyméretű konyha áll. A vidéki stílus szinte kizárólag természethez közeli alapanyagokat használ. Vesszőből font kosarakba használati tárgyakat tárolnak, tömörfából készült konyhapulton készítik elő a vacsorát. A téglával kirakott padlót kézi szőttes vagy rongyszőnyeg borítja. A kovácsoltvas többnyire gyertyatartó, csillár formájában van jelen.

A színvilág is természetközeli: a natúr bézs, fehér, homokszín keveredik a földszínekkel. A nappaliban öntöttvas kályha vagy rusztikus kőburkolattal fedett kandalló ontja a meleget, melyet kovácsoltvas ráccsal tehetünk biztonságosabbá.

A motívumokra főképp a kocka és a virágminta jellemző, de különböző tájegységek hímzett terítői is díszíthetik az ebédlő asztalt.